Munkavédelmi jogszabályok

A legfontosabb jogszabályok a munkabiztonság területén

Munkabaleset

-   1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről és a végrehajtására kiadott 5/1993. (XII.26.) MüM rendelet egységes szerkezetben.

Munkahely

-   18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről.

-   2/1998. (I. 16.) MüM rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről.

-   50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről.

-   61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről.

-   25/2000. (IX. 30.) EüM-SZCSM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról.

-   26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről.

-   41/2000. (XII. 20.) EüM-KöM együttes rendelet az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról.

-   44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól.

-   3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről.

-   4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről.

-   3/2003. (III. 11.) FMM-ESzCsM együttes rendelet a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben levő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről.

-   22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet a rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági követelményekről.

-   66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről.

-   12/2006. (III. 23.) EüM rendelet az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről.  

Munkaeszköz, gép

-   14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről.

-   16/2008. (VIII. 30.) NFGM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról

Egyéni védőeszköz

-   65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről.

-   17/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet az egyéni védőeszközök megfelelőségét tanúsító, ellenőrző szervezetek kijelölésének és bejelentésének részletes szabályairól.

-   18/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról.

Anyagmozgatás, közlekedés

-   17/1993. (VII. 1.) KHVM rendelet az egyes veszélyes tevékenységek biztonsági követelményeiről szóló szabályzatok kiadásáról: 1. sz. melléklet: Vasútüzemi munkák biztonsági szabályzata

-   17/1993. (VII. 1.) KHVM rendelet az egyes veszélyes tevékenységek biztonsági követelményeiről szóló szabályzatok kiadásáról: 2. sz. melléklet: Vasútépítési és fenntartási munkavégzés biztonsági szabályzata.

-   17/1993. (VII. 1.) KHVM rendelet az egyes veszélyes tevékenységek biztonsági követelményeiről szóló szabályzatok kiadásáról: 3. sz. melléklet: Gépjárműjavítás biztonsági szabályzata.

-   17/1993. (VII. 1.) KHVM rendelet az egyes veszélyes tevékenységek biztonsági követelményeiről szóló szabályzatok kiadásáról: 4. sz. melléklet: Hajózási munkák biztonsági szabályzata.

-   25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről.

Építés, villamosság, hegesztés, vas- és fémipari szerelés, emelőgép, ipari alpintechnika, bányászat

-   253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről.

-   113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet a felvonók és a mozgólépcsők építésügyi hatósági engedélyezéséről, üzemeltetéséről, ellenőrzéséről és az ellenőrökről.

-   191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről

-   8/1981.(XII.27.) IpM rendelet a Kommunális- és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról.

-   31/1995. (VII. 25.) IKM rendelet a Vas- és Fémipari Szerelési Biztonsági Szabályzat kiadásáról.

-   47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról.

-   4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről.

-   11/2003. (IX. 12.) FMM rendelet az ipari alpintechnikai tevékenység biztonsági szabályzatáról.

-   72/2003.(X. 29.) GKM rendelet a Feszültség Alatti Munkavégzés Biztonsági Szabályzatának kiadásáról.

-   143/2004. (XII. 22.) GKM rendelet a Hegesztési Biztonsági Szabályzat kiadásáról.

Mezőgazdaság, erdészet, halászat, vízügy, élelmiszeripar

-   15/1989. (X. 8.) MÉM rendelet az Erdészeti Biztonsági Szabályzat kiadásáról.

-   4/2001. (IX. 26.) SzCsM-EüM együttes rendelet a tengeri halászhajók fedélzetén dolgozók munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről.

-   16/2001. (III. 3.) FVM rendelet a Mezőgazdasági Biztonsági Szabályzat kiadásáról.

-   83/2003. (VII. 16.) FVM rendeletet a mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány bevezetéséről és kiadásának szabályairól.

-   24/2005. (III. 23.) FVM rendelet a vágóállatok levágásának és feldolgozásának Biztonsági Szabályzatáról.

-   45/2006. (VI. 15.) FVM rendelet a szikvíz gyártásának, töltésének, valamint a szikvizes palack és ballon tárolásának és szállításának Biztonsági Szabályzatáról.

-   24/2007. (VII. 3.) KvVM rendelet a Vízügyi Biztonsági Szabályzat kiadásáról.

Kereskedelem, vendéglátóipar, televízió, mozgófilm, színház

-   30/1995. (VII. 25.) IKM rendelet a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Biztonsági Szabályzat kiadásáról.

-   35/1997. (XII. 5.) MKM rendelet a Színházművészeti Biztonsági Szabályzat kiadásáról.

-   12/2000. (VI. 15.) NKÖM rendelet a Televízió és Mozgófilm Felvételi és Közvetítési Biztonsági Szabályzat kiadásáról.

Robbanóanyagipar, robbanás

-   63/2004. (IV. 27.) GKM rendelet a nyomástartó és töltőlétesítmények műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről

Hajózás

-  237/2002. (XI. 8.) Korm. rendelet a hajózási hatóságok feladat- és hatásköréről, valamint illetékességéről.

-  4/2001. (IX. 26.) SzCsM-EüM együttes rendelet a tengeri halászhajók fedélzetén dolgozók munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről.

  

A legfontosabb jogszabályok a munkaegészségügy területén

A munkahelyek általános munkaegészségügyi követelményeivel kapcsolatban:

-  3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet munkahelyek minimális munkavédelmi szintjéről;

-  65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi szintjéről.

Egyes munkavégzésre, tevékenységre vonatkozó speciális szabályok:

-  25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről;

-  50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről;

-  4/2001. (II. 23.) GKM rendelet a bányaüzemekben megvalósítandó biztonsági és egészségvédelmi követelmények minimális szintjéről;

-  4/2002. (II. 23.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken, és építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről;  

Meghatározott kóroki tényezőkkel kapcsolatos szabályok alapján:

-  61/1999. (XII.1.) EüM rendelet a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről (a védőoltásokon túli egyéb feladatok);

-  25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról;

-  26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről;

-  12/2006. (III. 23.) EüM rendelet az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről;

-  22/2005.(VI. 24.) EüM rendelet a rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről;

-  66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről.

A munkaalkalmasságra és a foglalkoztatás szabályaira vonatkozó előírások szerint:

-   33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről.

-   27/1995. (VII. 25.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról.

-   89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról.

-   96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról.

-   22/1991.(XI.15) NM rendelet a kézilőfegyverek, lőszerek, gáz és riasztófegyverek megszerzésének és tartásának egészségi alkalmassági feltételeiről és vizsgálatáról.

-   13/1992. (VI. 26.) NM rendelet a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról.

-   18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről.

-   78/1999. (XII. 29.) EüM-BM együttes rendelet a közterület-felügyelők egészségi, fizikai és pszichikai alkalmassági követelményeiről.

-   21/2002. (XI. 8.) GKM-ESzCsM együttes rendelet a hajózási egészségi alkalmasság feltételeiről és vizsgálati rendjéről.

-   60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendelet az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről.

-   2/2004. (XI. 17.) EüM rendelet az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről.

-   40/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet az egészségügyi tevékenység végzéséhez szükséges egészségi alkalmasság vizsgálatáról és minősítéséről.

-   15/2005. (V. 2.) EüM rendelet az egészségügyi szolgáltatók szakmai felügyeletéről.

Foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek esetén követendő eljárási szabály:

-   27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról.

 

Munkáltató alapvető kötelezettségei

-   a minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat;

-   a munkabiztonsági szaktevékenység, a munka-egészségügyi szaktevékenység ellátására megfelelő képesítéssel rendelkező személyt biztosítani;

-   a szükséges utasításokat és tájékoztatást kellő időben a munkavállalónak megadni;

-   rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket;

-   a munkavégzés körülményeihez igazodó, illetve az azzal összefüggő veszélyek figyelembevételével megfelelő munkaeszközöket biztosítani a munkavállalók részére;

-   a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések esetén a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően eljárni;

-   biztosítani a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, a kielégítő higiéniés állapotát, a szükséges tisztítását, karbantartását (javítását), pótlását;

-   teljes felelősséggel megtenni minden szükséges intézkedést a munkavállalók biztonsága és egészségvédelme érdekében;

-   köteles megtenni minden indokolt intézkedést veszély esetére a munkahely kiürítésének, továbbá a tűzvédelmi, katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásához szükséges, arra alkalmas munkavállalók kijelölése, létszámuk meghatározása, felkészítésük és megfelelő egyéni védőeszközzel való ellátásuk érdekében;

-   oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel;

-   az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatainak teljesítése érdekében a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott veszélyességi osztályhoz, munkavállalói létszámhoz igazodóan elegendő, de legalább a rendeletben megjelölt időtartamra és szakképesítési feltételekkel köteles munkavállalót kijelölni vagy foglalkoztatni, e személy részére valamennyi munkavédelemmel összefüggő információt megadni, és a szükséges tárgyi, szervezési feltételeket biztosítani. E foglalkoztatás az előírt alkalmassági feltételekkel rendelkező munkavállaló hiányában polgári jogi szerződés alapján külső szolgáltatás útján is megvalósítható;

-   foglalkozás-egészségügyi szolgálatot köteles biztosítani, mely közreműködik az egészséges munkakörnyezet kialakításában, az egészségkárosodások megelőzésében.

 

Munkáltatók részére előírt bejelentések

1.) Munkabaleset bejelentése

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 64. § (1) bekezdése alapján a munkáltatónak minden munkabalesetet és a foglalkozási megbetegedést - ideértve a fokozott expozíciós eseteket - be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni.

Az a munkáltató köteles a munkabaleset kivizsgálására, bejelentésére és nyilvántartására vonatkozó előírásokat teljesíteni, amely (aki) a sérültet szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatja.

A munkabaleseti jegyzőkönyv, valamint a módosító munkabaleseti jegyzőkönyv letölthető formában megtalálható az OMMF honlapján:

http://www.ommf.gov.hu/index.php?akt_menu=220

A munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltési útmutatóját az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 5. számú melléklet tartalmazza.

A súlyos munkabalesetet a munkáltatónak - telefonon, telefaxon, e-mailben vagy személyesen - haladéktalanul be kell jelentenie a rendelkezésre álló adatok közlésével a baleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi hatóságnak.

A munkáltatónak minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti-e. Ha nem tekinti munkabalesetnek, akkor erről és a jogorvoslat lehetőségéről a sérültet, halálos baleset esetén a hozzátartozót értesítenie kell.

A munkáltató a munkaképtelenséggel járó munkabalesetet a bekövetkezését követően köteles haladéktalanul kivizsgálni, és a kivizsgálás eredményét munkabaleseti jegyzőkönyvben rögzíteni.

Az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet (a továbbiakban: rendelet) 9. § (1) bekezdése alapján a munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáigmegküldeni a jegyzőkönyvet:

a) a sérültnek, halála esetén hozzátartozójának;

b) a halált, illetve a három napot meghaladó munkaképtelenséget okozó munkabalesetről a munkabaleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi felügyelőségnek;

c) külföldi kiküldetés, külszolgálat, munkaerő-kölcsönzés esetén a magyarországi székhelyű munkáltató magyar munkavállalójának a b) pont szerinti munkabalesetéről a munkáltató székhelye szerint illetékes munkavédelmi felügyelőségnek;

d) az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak, a társadalombiztosítási kifizetőhelynek, ennek hiányában az illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szervnek;

e) munkaerő-kölcsönzés, kirendelés esetén a kölcsönbeadó, kirendelő munkáltatónak.

Súlyos munkabaleset esetén fenti határidő indokolt esetben 30 nappal meghosszabbítható.

A súlyos munkabalesetről készített jegyzőkönyvnek a munkavédelmi felügyelőséghez történő megküldésekor másolatban mellékelni kell a munkáltatói balesetvizsgálat teljes dokumentációját így különösen:

a) a meghallgatási jegyzőkönyveket;

b) a szakmai képzettséget igazoló dokumentumot;

c) a kezelési jogosultságot igazoló dokumentumot;

d) az egészségügyi alkalmasságot igazoló dokumentumot;

e) az üzembe helyezést dokumentáló iratot;

f)  időszakos biztonsági felülvizsgálatot dokumentáló iratot;

g) a kockázatértékelést dokumentáló iratot;

h) fényképfelvételeket, videófelvételeket;

i)  a belső szabályzatok vonatkozó részeit.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. §

-         1/A pontja alapján a baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.

-         3. pontja alapján a munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.

A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.

Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.

Súlyos az a munkabaleset amely

a) a sérült halálát (halálos munkabaleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított egy éven belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), magzata vagy újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását;

b) valamely érzékszerv, érzékelőképesség, illetve a reprodukciós képesség elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását okozta;

c) orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást;

d) súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését (továbbá ennél súlyosabb esetek);

e) beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott.

 

2.) Kivitelező előzetes bejelentése az építési munkahely kialakításának megkezdése előtt (4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet)

A kivitelező a kivitelezési munkák megkezdése előtt, az építési munkahely szerinti területileg illetékes munkavédelmi felügyelőségnek írásban köteles előzetes bejelentést tenni, ha

a) az építőipari kivitelezési tevékenység időtartama előreláthatóan meghaladja a 30 munkanapot és egyidejűleg ott több mint 20 fő munkavállaló végez munkát;

b) a tervezett munka mennyisége meghaladja az 500 embernapot.

Az előzetes bejelentésének a következőket kell tartalmaznia:

1. Az értesítés elküldésének kelte:

2. Az építkezési helyszín pontos címe:

3. Az építettő(k) neve és címe:

4. Az építmény rendeltetése: 

5. A felelős tervező(k) neve és címe: 

6. A kivitelező(k) neve és címe: 

7. Az építési munka irányításáért felelős személy(ek) neve és címe:

8. A kivitelezési munkák megkezdésének tervezett időpontja: 

10. Az építési helyszínen dolgozó személyek becsült maximális száma:  

11. A biztonsági és egészségvédelmi koordinátor neve, elérhetősége:

 

3.) Azbesztexpozíció kockázatával járó munkavégzés bejelentése (12/2006. (III. 23.) EüM rendelet)

A munkáltatónak a munka megkezdése előtt 15 nappal írásban be kell jelentenie a munkavégzés helye szerint illetékes munkavédelmi felügyelőségének, ha szervezett munkavégzés keretében a munkavállaló azbesztből vagy azbeszttartalmú anyagból, termékből vagy azbeszttartalmú termékkel végzett tevékenységből származó kockázatnak van vagy lehet kitéve.

Amennyiben a bejelentést követően a munkakörülményekben bekövetkező változás várhatóan megnöveli az azbesztből, illetve azbeszttartalmú termékből származó porexpozíciót, úgy új bejelentést kell benyújtani.

Közmű meghibásodása miatt végzett, előre nem tervezhető, azbesztexpozíció kockázatával járó munkavégzés esetén a bejelentést a munka megkezdését követő három munkanapon belül kell megtenni.

A bejelentés adattartalma a következő:

a) a munkáltató neve, székhelye, elérhetősége;

b) a munkavégzés pontos helye;

c) a kezelt azbeszt fajtája és mennyisége;

d) az azbeszttel kapcsolatos tevékenységek és eljárások;

e) az érintett munkavállalók száma;

f) a munkavégzés kezdete és időtartama;

g) a munkavállalókat érő azbesztexpozíció korlátozására megtett, illetve tervezett intézkedések;

h) azbesztmentesítés esetén a munkahelyen, illetve annak közvetlen környezetében egyidejűleg folytatott tevékenységek;

i) az azbesztszennyezettség mértékének ellenőrzését végző, a 6. § (3) bekezdés szerinti szervezet.

Azbesztet, azbeszttartalmú terméket tartalmazó épület, létesítmény, szerkezet bontása, illetve azbesztnek vagy azbeszttartalmú terméknek építményből, létesítményből, szerkezetből, járműből (hajóból) történő eltávolítása előtt a munkáltatónak munkatervet kell készítenie és azt a bejelentéshez csatolni kell.

 

4.) Rákkeltő /mutagén anyagokkal végzett tevékenység bejelentése (26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet)

A munkáltató minden év január 10-éig a munkáltató telephelye szerint illetékes munkavédelmi felügyelőségének bejelenti:

a) a 3. számú melléklet 1. és 2. pontjának megfelelően a rákkeltővel végzett tevékenységeket, a tevékenység végzése során használt anyagot, készítményt, illetve eljárást,

b) a felhasznált rákkeltőkben történő változást a 3. számú melléklet 2. pontjának megfelelően. A megismételt bejelentésnek az előző évi bejelentéshez viszonyított változásokat, illetve az év közben végzett légtérszennyezettség mérés adatait kell tartalmaznia.

Soron kívül kell a munkavédelmi felügyelőséget tájékoztatni, ha

a) a tárgyévben végzett mérés a határértéket meghaladó szennyezettségre utal,

b) a rákkeltő expozíciónak kitett munkavállalói létszám megnő,

c) a munkahely méretében vagy elhelyezésében változás történt,

d) az 5. § (8) bekezdése szerinti rendkívüli munkavégzés elrendelésére került sor.

Rákkeltő anyagnak minősül:

a) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: REACH rendelet) XVII. Melléklete 28. pontjában meghatározott és a XVII. Melléklete 1. és 2. függelékében felsorolt anyag,

b) az a készítmény, amely egy vagy több - az aa) alpontban meghatározott - anyagot tartalmaz, és ezen összetevő (összetevők) koncentrációja alapján a készítmény az 1A., 1B. vagy 2. karcinogén kategóriába tartozik,

c) a 2. számú mellékletben meghatározott eljárás során felszabaduló vagy alkalmazott, az aa)alpontban foglaltak szerinti anyag, vagy ilyen anyagot az ab) alpontban meghatározott koncentrációban tartalmazó készítmény,

d) bükkfa-, tölgyfa-, egyéb keményfaporok, illetve keményfaporokat tartalmazó faporok.

 

5.) Biológiai tényezőkkel történő tevékenység bejelentése (61/1999. (XII.1.) EüM rendelet)

A 2., 3. és 4. csoportba tartozó biológiai tényezőkkel történő tevékenység szándékát a tevékenység megkezdését megelőzően legalább 30 nappal a munkáltató telephelye szerint illetékes munkavédelmi felügyelőségének be kell jelenteni.

Új bejelentést kell tenni minden olyan esetben, amikor az alkalmazott módszer vagy eljárás a munkavégzés biztonsága és az egészség védelme szempontjából jelentős mértékben megváltozik.

A munkáltatónak haladéktalanul tájékoztatni kell a munkavédelmi felügyelőségét, továbbá a kistérségi népegészségügyi intézetet minden olyan balesetről, technológiai, illetve üzemzavarról, amely a 3. vagy 4. csoportba tartozó biológiai tényezők szétterjedését okozhatja vagy okozhatta.

A biológiai tényezők csoportba való sorolásával kapcsolatban a Rendelet 3. sz. melléklete ad iránymutatást.

A bejelentésnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a munkáltató nevét és címét, illetve a munkavégzés helyének címét,

b) a munkahelyen a biztonságért és az egészségvédelemért felelős személy nevét és beosztását,

c) a 3. § szerinti becslés eredményét,

d) a biológiai tényezőt, amellyel a munkavégzés folyik,

e) a tervezett megelőző intézkedéseket.

 

6.) Foglalkozási megbetegedés bejelentése (27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet)

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 64. § (1) bekezdése alapján a munkáltatónak minden munkabalesetet és a foglalkozási megbetegedést - ideértve a fokozott expozíciós eseteket - be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni.

Ha a munkahelyen halálos kimenetelű vagy tömeges foglalkozási megbetegedés fordult elő, a munkáltató - az észlelő orvos bejelentési kötelezettségétől függetlenül - azonnal értesíti a munkáltató telephelye szerint illetékes munkavédelmi felügyelőséget.

A Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező munkáltató magyar állampolgárságú munkavállalója külföldi munkavégzése során elszenvedett foglalkozási megbetegedése esetén a munkáltató értesíti a munkáltató telephelye szerint illetékes munkavédelmi felügyelőséget.

 

Munkavállaló alapvető kötelezettségei

-   a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezni a munkáját,

-   munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, hogy ez saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse;

-   a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően és a munkáltató utasítása szerint használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni;

-   az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni;

-   a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viselni; munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani;

-   a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni;

-   a részére előírt orvosi - meghatározott körben pályaalkalmassági - vizsgálaton részt venni;

-   a veszélyt jelentő rendellenességről, üzemzavarról a munkáltatót azonnal tájékoztatni, a rendellenességet, üzemzavart tőle elvárhatóan megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a felettesétől;

-   a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni;

-   köteles együttműködni a munkáltatóval, az egészséges és biztonságos munkakörnyezet megőrzése érdekében hozott hatósági intézkedések teljesítése, illetőleg a munkáltató veszélyt megszüntető intézkedéseinek végrehajtása során is.

 

Munkavállaló alapvető jogosultságai

-   az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, a veszélyes tevékenységhez a munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt védőintézkedések megvalósítását;

-   az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretek rendelkezésére bocsátását, a betanuláshoz való lehetőség biztosítását;

-   a munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges felszerelések, munka- és védőeszközök, az előírt védőital, valamint tisztálkodószerek és tisztálkodási lehetőség biztosítását;

-   jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ha a munkáltató utasításának teljesítésével másokat veszélyeztetne közvetlenül és súlyosan, a teljesítését meg kell tagadnia.

 

Forrás